Ez egy revíziós blogoldal - írásaink fókuszában többnyire a revíziós lehetőségek állnak . Viszont az oldalunk emellett a reálpolitikában és nem a vágyalapú fantáziálgatásban hisz, mivel utóbbit teljesen fölöslegesnek tartjuk. Mindig addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér!
Egyelőre autonómia... jobb híján.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 2017-ben azt mondta Tusványoson: "Az autonómiát támogatom. Pont. Jobb híján. Pont". Sajnos egyet kell értsünk vele. Amíg a történelem nem kínál reális revíziós lehetőséget számunkra, addig az autonómiákat kell támogatnunk, és kiépítenünk. Ma csak az Európai Unió és a nemzetközi jog biztosította lehetőségeinkkel tudunk élni. Olyan lehetőségekkel, mint a már sikeres Minority Safepack, vagy a jelenleg is folyamatban lévő, Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiók kialakításáról szóló aláírásgyűjtése, amelyeket minden magyarnak kötelesség támogatnia.
Tudjuk, és megértjük, hogy sokaknak ez kevésnek tűnhet, de jelenleg sajnos ezek a "fegyverek" vannak a kezünkben, és súlyos bűn lenne nem élnünk legalább ezekkel! Mivel az ilyen békés és demokratikus eszközökkel is 1-1 lépéssel közelebb kerülhetünk a határon túli magyarok békésebb és nyugodtabb életkörülményeihez, illetve a valódi célunkhoz is. Hiszen a magyarok számára a végső cél nem lehet más, mint a (legalább részleges) területi revízió.
2021 - a nemzeti újrakezdés éve, és az autonómiatörekvések felerősödésének éve
Még 2020-ban döntött úgy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) az éves plenáris ülésén, hogy 2021. a nemzeti újrakezdés éve lesz.
Semjén Zsolt a tavalyi ülésen ismertette a kormány nemzetpolitikai addigi eredményeit: az elmúlt tíz évben több mint tízszeresére nőttek a nemzetpolitikai támogatások, a külhoni magyarság hagyományos identitásvédelme mellett kitért az oktatási-nevelési támogatásokra, a gazdaságfejlesztési programra és a határon túli etnikai magyar pártok támogatására. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a Szülőföldön magyarul! program keretében tavaly 224 ezer óvodáshoz és iskoláshoz jutottak el. Ez azért kulcsfontosságú, mert ezáltal intézményes kapcsolat jön létre a külhoni magyar családok és a magyar állam között. A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a program nagyszerűen működik.
Beszámolt arról is, hogy mintegy ezer óvodát, bölcsődét újítottak fel, illetve építettek a Kárpát-medencében, emellett a magyar állam felsőoktatási hálózatot is fenntart, egyre jobb minőségben és egyre vonzóbb módon. A nemzetpolitika nagy eredményeként jelölte meg Semjén Zsolt a gazdaságpolitikai fejlesztéseket, amelyek a külhoni magyarságnak, az anyaországnak, az ottani többségi nemzetnek és gazdaságának egyaránt előnyösek.
Semjén kiemelte a határon túli etnikai alapú magyar pártok és szervezetek támogatását a "józan ész, a hatályos törvények és az európai szabályok szerint". Ez az intézményes biztosítéka annak, hogy a magyarság jogait tiszteletben tartsák - mondta, hozzátéve, Magyarország mindig is támogatta az autonómiát, amelynek megadása nem kegy az utódállamoktól. Úgy fogalmazott: "Ami másnak jár, az a magyarságnak is jár."
A MÁÉRT, a Nemzeti Összetartozás Bizottságával, a Rákóczi Szövetséggel, az RMDSZ-szel, a Magyar Polgári Párttal, az Erdélyi Magyar Néppárttal, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, és a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségével összefogva már korábban támogatásáról biztosította a Kárpát-medencei magyar közösség autonómiatörekvését, és kijelentette, hogy képviselik a külhoni magyarság önrendelkezésének ügyét a kétoldalú kapcsolatokban, az Európai Unió testületeiben és minden más nemzetközi fórumon. A MÁÉRT 2019-ben leszögezte, hogy a magyar kormánynak keményebben kell küzdenie az autonómiáért.
A Délvidék, és Kárpátalja esetében erős fegyver van a magyar kormány kezében
Szerbia és Ukrajna az Európai Unióba igyekszik. Mindkét állam évek óta tárgyal az Unióval a csatlakozásról. Ez olyan vissza nem térő lehetőséget teremt a magyar kormány számára, melyet bűn lenne nem kihasználni. Ugyanis egy tagállam uniós csatlakozásához az összes uniós ország támogatása szükséges, és Magyarország egyedüli vétója is elég ahhoz, hogy egy ország soha ne tudjon csatlakozni a közösséghez.
Ez olyan fegyvert ad hazánk kezébe, amit súlyos vétek lenne nem kihasználni. Magyarország az uniós csatlakozásáért cserébe kérheti Szerbiától a vajdasági magyar autonómia, illetve Ukrajnától a kárpátaljai magyar autonómia kialakítását.
Székelyföldön volt már magyar autonómia a román jogrendben - ezt kell visszaállíttatni!
1952. szeptember 21-én létrehozták a Székelyföld nagyobbik részét magába foglaló Magyar Autonóm Tartományt Marosvásárhely székhellyel, ahol a magyarság száma meghaladta a 564 000-et (76,9%). A 13 500 km2-es területen létrejött autonóm tartományban a székelyföldi magyarok jogai jobban érvényesülhettek, mint Erdély egyéb területein élő magyaroké, de a MAT területén kívüli erdélyi területeken gőzerővel folyt az asszimiláció.
A hivatalos nyelv a román és a magyar volt. A tartomány területe 13 550 km², településszerkezetét tekintve 12 város (közte egy tartományi, 11 rajoni jogú), 226 község és 659 falu alkotta magába foglalva a Székelyföld nagy részét. Lakossága 731 387 fő volt, melyből 565 510 fő (77,3%) magyar, arányuk a tíz rajonból nyolcban erős magyar többséget mutatott ki, kettőben pedig román többséget. Az 1956-os népszámlálás szerint a lakosság 77,3%-a volt magyar, 20,1% román, 1,5% roma, 0,4% német és 0,4% zsidó.
Az 1948. január 25-én tartott népszámlálás adatai szerint a négy székely megyének (Maros, Udvarhely, Csík és Háromszék) összesen 740 381 lakosa volt. Udvarhelyen 97,3%, Háromszéken 87,7%, Csíkban pedig 86,9%-os volt a magyar anyanyelvűek aránya.
A tartományban a közigazgatás magyar nyelvű volt (sőt a gyakorlatban a román nyelvűség egyértelműen háttérbe szorult), magyarok voltak a végrehajtók és a helyi vezetők (Kovács István személyében még a Securitate tartományi vezetője is magyar volt). A helyi vezetők 80 százaléka magyar volt, a magyar nyelv a gyakorlatban elsőbbséget élvezett a románnal szemben, ekkor jött létre magyar nyelvű színház és sok más kulturális intézmény is.
A magyar autonómiát 1968. február 16-án Nicolae Ceausescu szüntette meg az új megyerendszer kialakításával.
A külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság és ezzel együtt a választójog is!
Isten segedelmével 2010 után már több mint 1,1 millió nemzettársunk vált honfitárssá és polgártárssá az egyszerűsített honosításon keresztül, illetve a parlamenti választáson szavazás módja egyszerűbb lett számukra. A cél, hogy minden határon túli magyar magyar állampolgár is lehessen egyben!
A Székely Nemzeti Tanács által indított nemzeti régiók kialakításáról szóló aláírásgyűjtést az összes magyarországi parlamenti párt támogatta, az aláírásgyűjtésnek is köszönhetően az autonómia kérdésében megvalósult az össztársadalmi egyetértés.
Ma már nincs vita a magyarországi pártok és a külhoni magyar szervezetek között, hogy a külhoni magyaroknak jár az állampolgárság és ezzel együtt a választójog is. Abban mindenki egyetért, hogy a tömbmagyarságot területi autonómia, a szórvány magyarságot pedig kulturális autonómia illeti meg. Ezekben a kérdésekben nemcsak politikai, hanem társadalmi konszenzus is van.
Autonómiát a határon túli magyaroknak!
Budapest, 2021.04.20., Magyarok az Igazságért - MI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése