Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Így vált országos mozgalommá az országzászló-állítás, amelynek koordinálását a Magyar Szövetség Ereklyés Országzászló Nagybizottság látta el.
Az első vidéki országzászló emelésére Mohácson került sor 1931-ben. Ezt követően 1936. augusztusáig már 240 országzászlót állítottak fel a csonka ország különböző településein. 10 év alatt már 350 magyarországi helység építette meg saját világháborús hősi emlékművét, amely mellé egyidejűleg vagy később az országzászlót is felállították. 1939 végéig az addig felszabadult részekkel együtt 512 emlékmű hirdette Trianon igazságtalanságát. 1941. június 7-én a Magyar Katonaújság arról számolt be, hogy több, mint 600 országzászló áll az akkori Magyarország különböző településein.
A szentesi levéltár egyik dokumentuma szerint, melyet az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága 1943. március havában írt, a következő olvasható: „Az Országzászló mozgalom immár közel ezer Országzászlót foglal magában”. Dr. Cselényi Pál m. kir. kományfőtanácsos, országgyűlési képviselő, az EONB társelnöke a veszprémi országzászló 1944. március 15-i avatásán a következőket mondotta: „Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség, Kedves Magyar Testvérek! Az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának meleg szeretetét hozom Veszprém város hű magyar közönségének. 64 vármegye nevében kiált, lobog az ég felé, 2130 zászló beszél, lelkesít szerte mindenütt a hazában.”
Az emlékműveket azért állították városok főterein, iskolák udvarain, állomásokon, hegycsúcsokon, a turista útvonalak mentén, hogy a magyar emberek soha ne feledjék el, amit hazánkkal Trianonban tettek.
Mi történt a régi országzászlókkal?
Az 1945 utáni szovjet megszállás után az emlékművek a kommunista diktatúra célpontjává váltak: vagy megsemmisítették őket, vagy sajátos metamorfózison mentek át. Sajnos a legtöbbjüket ledöntötték, elpusztították, egy részének talapzatát eredetiben vagy átalakítva megkímélték a megsemmisítéstől – talán a világháborúban elesettek emlékének megőrzéséért –, de a zászlórudakat leszerelték, néhol feldarabolták, elégették, a nemzeti dicsőséget hirdető feliratokat kivésették, a megmaradt torzók fizikai létét agyonhallgatták. A második világháború után a trianoni határok visszaállításra kerültek, az igazságos bécsi döntések által visszaszerzett területeken állított országzászlók és emlékművek legnagyobb része a megszálló államok áldozatául esett, legtöbbjüket lerombolták. A csonka hazában pedig a kommunista hatalomátvételt követően, 1946-ban és 1948-ban rendeleteket hoztak, hogy azokat a szobrokat, feliratokat stb. távolítsák el, amelyek többek között „a velünk most baráti együttműködésben álló szomszéd államokkal szemben uszítást tartalmaznak”.
Trianon ügyében igazán csak a rendszerváltás hozott változást, ezt követően, de leginkább 2010 után egyes települések polgármesterei és patriótái a megmaradt emlékművek egy részét restaurálták, esetenként újakat építettek, és a második világháborúban, illetve az 1848–49-es szabadságharcban elesettek emléktáblájával egészítették ki, sok helyütt a régi országzászlók helyére újakat állítottak. Valami elindult...
Az Országgyűlés 2010-ben megalkotta a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényt, amely kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény ettől is továbbmegy: ,,Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) 2020. évi plenáris ülésén úgy döntött, hogy 2021. a nemzeti újrakezdés éve lesz. Ennek szellemiségében indítja útjára a Magyarok az Igazságért - MI és a Magyar Revíziós Liga az Országzászló Mozgalmat!
Miért állítsunk ma is országzászlót?
A két világháború között Magyarország-szerte felállított országzászlók a trianoni béke fájdalmát szimbolizálták, az irredentizmus és a revízió gondolatának ébrentartását szolgálták, hirdették az örök reményt, hogy az elszakított határon túli területek egyszer ismét visszatérnek majd az anyaországhoz.
Minden nemzetnek joga és kötelessége az összetartozás kifejezése. Tartozunk annyival őseinknek, és hazánknak, hogy a korábban álló, több mint 2000 országzászlót visszaállítjuk eredeti állapotában, vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor más helyen, és más formában egy méltó emlékművet állítunk, illetve megmaradásunk és élni akarásunk jeleként új emlékműveket emelünk.
Ki csatlakozhat a kezdeményezéshez?
A két világháború között útjára indult országzászló-állítási mozgalom példaként a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóra tekintett. Az Ereklyés Országzászlónak nevezett emlékmű talapzatában kialakított ereklyetartóban elhelyezték Csonka-Magyarország összes községének, Nagy-Magyarország törvényhatóságainak és a legnevezetesebb történelmi helyeinek (pl: Pusztaszer, Muhi, Mohács, ’48-as csataterek, aradi vesztőhely, doberdói temetők, Kárpátok) földjét tartalmazó zsákocskákat, majd lezárták a következő felírással ellátott zárókővel: „Tudd meg óh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz.” A Szabadság téren felállított emlékmű talapzatában hazánk településeinek földjéből helyeztek el fél-fél kilós mintákat, valamint 10 pengő adományt is vártak zászlószegmegváltás címén a szervezők.
A homlokzaton, amely egyben szószék is volt, a magyar középcímer, az Árpádok, az Anjouk és Mátyás címere volt látható. A magyar középcímer és az Árpádok címere az ezeréves határokat és a kontinuitást, az Anjouké Nagy Lajos országát, Mátyás címere pedig az európai nagyhatalmi helyzetet jelképezte. A zászlórúd csúcsán vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó esküre emelt kezét mintázták meg. Ez egy méter magas volt, és azt jelképezte, hogy „Magyarország népe sohasem mond le az ezeréves földről.”
A zászlóállítás hagyományait követve javasoljuk ma is mintaként az Ereklyés Országzászlót, illetve a korábban már felállított emlékműveket venni.
Az emlékmű részei:
- Zászlórúd: A szokásokat követve, az árbocrudat javasoljuk sávosan piros-fehér-zöldre festeni, tetejének díszítésére esküre emelt kezet, turulmadarat, kettős keresztet vagy Trianon keresztet javaslunk helyezni. Persze, dönthetünk egyszerű fém zászlórúd mellett is.
- Zászló: félárbocra engedett magyar zászló. A nemzeti lobogónak egyrészt a Lechner Marianne tervezte mintát javasoljuk követni: piros-fehér-zöld zászló, melyet az angyalok tartotta középcímer ékesít, hirdetve Nagy-Magyarország integritását. Annak idején a címer köré az „Így volt – így lesz!” feliratot hímezték, így javasoljuk ezt is követni.
Másrészt az új országzászló mozgalom esetében valljuk, hogy bátran el is térhetünk ettől, ugyanis az 1920. november 13-án elfogadott nemzetgyűlési határozat a magyar nemzeti gyász jeléül kívánta félárbocra ereszteni a magyar nemzeti lobogót, azonban ma az országzászló nem csak a gyászt, de az összetartozást, és a soha el nem választhatóságot is szimbolizálja, hisszük, hogy 2021-ben büszkén, dacolva a békediktátumot ránk kényszerítő nagyhatalmakkal, és területeinket megszállás alatt tartó nemzetiségekkel felvonhatjuk nemzeti lobogónkat, és kifejezhetjük vele, hogy ez a föld a miénk (is), és az is marad, kifejezhetjük, hogy nem hagyjuk el szülőföldünket, hanem megmaradunk, és ott tervezzük jövőnket.
A kárpát-medencei összefogásként egyes határon túli települések országzászlóit olyan anyaországbeli települések, intézmények, vagy vállalatok közösségei is felajánlhatják, akik valamilyen módon kötődnek egy adott településhez, onnan származnak, őseik ott éltek, vagy csak szimpatizálnak az adott településsel.
- Talapzat, ereklyetartó: Az avatóünnepségen az ereklyetartóban elhelyezték a 63 vármegye földjét, melyet a Szabadság téri emlékmű földjéből küldtek, és a 63 vármegyei címerrel díszített zászlót is felavatták. Egyes ereklyetartók fedelére a 63 vármegye feliratot tették.
Az ereklyés országzászló mintájára az országzászló talapzatába javasoljuk ha nem is az egykori 63 vármegye területéről szerzett földet, de legalább az anyaország és az elszakított részek (Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Őrvidék, Délvidék) egy-egy területéről szerzett földet tartalmazó zsákocskákat elhelyezni. Amennyiben minden részről való földszerzés bonyolítja az országzászló-állítást, úgy ez kihagyható, vagy leegyszerűsíthető oly módon, hogy a települések a testvértelepüléseiktől kérnek "csak" földet az állításhoz.
- Homlokzat és szószék: A nagyobb városok országzászlóihoz mind tartozott homlokzat és szószék, ahonnan a település vezetői beszédeiket tudták intézni megemlékezésen, és ünnepnapokon. Természetesen ez nem feltétele az országzászló-állításnak.
Az Ereklyés Országzászló homlokzatán a magyar középcímer, az Árpádok, az Anjouk és Mátyás címere volt látható. A magyar középcímer és az Árpádok címere az ezeréves határokat és a kontinuitást, az Anjouké Nagy Lajos országát, Mátyás címere pedig az európai nagyhatalmi helyzetet jelképezte.
- Szobor, dombormű: egyes emlékműveket szobrokkal, vagy domborművekkel is díszítettek, a szobrok többnyire a magyarság szimbólumrendszeréből, történelméből, és hitvilágából kerültek ki, ilyenek voltak és lehetnek a Szent Korona, a turul madár, történelmünk nagyjai, vagy például Szűz Mária. A domborművek többnyire Nagy-Magyarországot ábrázolták, és az "Így volt! Így lesz!" feliratot írták föléjük, emellett egyes városok címereit, jelképeit vagy a városokhoz köthető szimbólumokat is ábrázolhatják.
Az ötleteknek csak a csillagos ég szab határt. Az emlékművek modernizálhatóak, a kor igényeihez és kihívásaihoz igazíthatóak.
Az emlékművek megtervezését, és egyéni igényeit minden település egyénileg maga tudja elvégezni, és felmérni.
Az országzászló-állítással kapcsolatos bármilyen információval a Magyarok az Igazságért - MI és a Magyar Revíziós Liga készségesen áll minden érdeklődő rendelkezésére.
Milyen alacsonyabb költségvetésű megoldást létezik?
Tudjuk, hogy egy magasztos országzászlós emlékmű felállítása komolyabb forrásbevonást is igényelhet, azonban a szerényebb költségvetésű önkormányzatoknak is igyekszünk összeállítani egy néhány tízezer-pár százezer forintos megoldási javaslatot, mellyel ezen települések is csatlakozhatnak az országzászló-állítási mozgalomhoz!
Hisszük, hogy rengeteg jóérzésű magyart megmozgat az ügy, és közadakozásból, önkormányzati hozzájárulásból, vagy civil szervezeti adományokból méltó országzászló emlékművek állítására kerül sor Kárpát-medence szerte!
Amennyiben mégis szűkösebb forrás állna egy-egy település rendelkezésére, nekik üzenjük, hogy a különböző webshopokban kapható "zászlórúd" és egy erre felvont "magyar zászló" is tökéletesen megfelel a célnak. Néhány négyzetméter térkövezéssel, egynéhány kopjafával, illetve egy márványtáblával és egy kis kreativitással is méltó emlékművet állíthatnak a településeiken.
Korábban az avatóünnepségeket jól meghatározott forgatókönyv alapján bonyolították le. Az avatási műsor főbb mozzanatai: az országzászló ünnepélyes megszentelése (megáldása), felvonása és megkoszorúzása, melyet a leventék díszőrsége és a mellettük álló népviseletbe öltözött lányok vigyáztak, esetenként a történelmi vármegyék rögeit tartalmazó urnák elhelyezése. A küldöttség fogadása, a résztvevők felvonulása, a magyar illetve a székely himnusz eléneklése, szavalatok elhangzása tette felemelővé, változatossá az ünnepélyt.
A két világháború között a határon túli településeken az esetek zömében egy helység országzászlóját olyan anyaországbeli település, intézmény vagy vállalat közössége ajánlotta fel, készíttette el és képviseltette magát küldöttségével, amelynek lakosai vagy alkalmazottai között volt az emlékművet állítani óhajtó településről elszármazott személy.
Ma az avatóünnepségek követhetik a hagyományokat, vagy egyénileg el is térhetnek attól.
Az országzászlók ma a múlthoz való hűséget szimbolizálják, és a jövőbe vetett hitünk tanúi is, kifejezik azt, hogy mi magyarok szabadon akarunk élni a Kárpát-medencében, szülőföldünkön. Az emlékművek a magyarság több, mint 1100 éves Kárpát-medencei jelenlétére is emlékeztetnek, és kifejezik, hogy az új magyar egység a közös jövőépítés és megmaradásunk alapfeltétele. Az Országzászló Mozgalom újraélesztésének fő célja, hogy kifejezzük, hogy bár a határok jelenleg elválasztanak bennünket egymástól, de a nemzet összetartozása ennek ellenére is megmarad.
