A szerb, a magyar és a szlovén miniszterelnök újrarajzolnák a Balkán térképét
A volt Jugoszlávia utódállamainak sajtója napok óta foglalkozik titkos, ám annál grandiózusabb határmódosítási tervekkel. A diplomáciában „non-paper” dokumentumnak nevezik azokat az informális anyagokat, amelyek bizalmas megállapodásokon születnek - adta hírül a napokban az Index.
Állítólag a térkép-tervezetek a szlovén miniszterelnök, Janez Janša irodájában készültek, Aleksandar Vučić, szerb köztársasági elnök, és Orbán Viktor kezdeményezésére. A határmódosítások-tervezetét a szlovén miniszterelnök személyesen adta át az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek.
A kiszivárgott információk szerint Koszovó északi, szerb többségű területei a német többségű, Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolhoz hasonló, rendkívül széles körű autonómiát kapnának, ennek fejében pedig Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával. Észak-Macedónia és Montenegró albán többségű részei is az újonnan létrejövő Nagy-Albániát gyarapítanák.
Szerbia emellett vagy megkapná a szerb többségű boszniai Szerb Köztársaságot, vagy Észak-Koszovóhoz hasonlóan a boszniai szerbek entitása is Dél-Tirol-típusú autonómiában részesülne, csakúgy, mint a horvát többségű Nyugat-Hercegovina. Bosznia-Hercegovina ezen része vagy az anyaország Horvátországhoz csatlakozna, vagy Bosznia-Hercegovinán belül – a délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodásban rögzítettek helyett – a bosnyák–horvát föderáció megszüntetésével a horvátok is önálló entitáshoz jutnának.
A béke érdekében a volt Jugoszlávia területén határkorrekciókra van szükség, az etnikai elvek figyelembevételével
Az albánok álma Nagy-Albánia megteremtése, ők szeretnének egyesülni (a többségében albánok lakta) Koszóvóval, és az Észak-Nyugat-Macedóniában élő albánokkal is.
Bosznia-Hercegovinában több szerb és horvát él, mint bosnyák, nekik érdekük az ország feldarabolása, valamint egy bosnyák miniállam létrehozása, a többi terület elosztása Szerbia és Horvátország között, kis határkorrekciókkal.
A Vajdaságban még mindig több olyan körzet van, ahol a magyarok élnek még mindig többségben. Azért itt az ideje, hogy ezeknek a területeknek is felülvizsgáljuk a hovatartozását.
Bosznia-Hercegovina felosztásának magyar segítséggel és támogatással kellene zajlania, amiért cserébe Magyarországnak kérnie kell a horvát Eszék és magyarlakta környékét (történelmi, Árpád-kori magyar települések), valamint a Vajdaság magyarlakta részeit, illetve a kettő terület közötti sávot.
A felosztás pontos részleteiről a magyar-szerb-horvát
kormányok közötti megegyezések szükségesek. Magyar-szerb, és magyar-horvát
egyezségek keretében, mely titkos egyezményeket a 3 állam (illetve több balkáni állam) közötti egyezménynek
kell követnie, végül ezt kell majd az Európai Unióval demokratikusan elfogadtatni.
Bosznia-Hercegovina a szétesés szélén..
Az 1992-1995 között zajló boszniai polgárháborút az amerikai nyomásra megszületett daytoni egyezmény zárta le, amely értelmében az országot két részre osztották fel, létrejött a Bosnyák-Horvát Föderáció, amely az állam területének az 51%-át teszi ki, továbbá a fennmaradó részen megalakult a Boszniai Szerb Köztársaság.
A daytoni szerződés alapján a két entitásnak külön kormánya, parlamentje és alkotmánya is van, és képviseltetik magukat a két országrészt összekötő, szövetségi szintű hatalmi intézményekben. A megállapodás a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott, és Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg nincs közöttük egyetértés.
A mesterségesen létrejött Bosznia-Hercegovina alapproblémája, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbek nem szeretnének Bosznia-Hercegovinában élni, a többségük Szerbiához szeretne csatlakozni, azonban ezt az országot létrehozó daytoni egyezmény nem engedi számunkra. A szerb pártok évek óta szeretnének a Szerbiához történő csatlakozásról népszavazást kiírni, ami valószínűleg közel 100 %-os eredménnyel a csatlakozás mellett voksolna, viszont ennek kiírását nem engedik meg a szerbeknek. Ennyit a népek önrendelkezéséről!
A Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik többször hangot adott annak, hogy szerinte Bosznia-Hercegovina egy mesterséges
állam, amelynek létezését senki sem akarja igazából.
Nekünk magyaroknak is ki kell vennünk a részünket a határkorrekciókban - Itt az ideje a Délvidék, vagy legalább a magyarlakta részek visszaszerzésének!
Magyarországnak csak akkor érdeke a Balkán térképének újrarajzolásában részt venni, ha abból hazánknak haszna is származik. Ez a haszon pedig csakis a revízió lehet! Ha már a határok újratárgyalása zajlik, akkor itt az ideje, hogy mi is benyújtsuk igényeinket, és visszakérjük elrabolt, idegen megszállás alá került földjeinket. Ha nem is a teljes (Horvátország nélküli) délvidéki területet, de legalább a többségében magyarlakta területeket vissza kell kérnünk!
Tibor Hajdufi
VálaszTörlésHasználjátok a google translate-et:
Az eredeti két forrás egy egyébként főként liberális Szlovén lap:
https://necenzurirano.si/clanek/aktualno/objavljamo-slovenski-dokument-o-razdelitvi-bih-ki-ga-isce-ves-balkan-865692
^^Itt Magyarország nagyon érintőlegesen, csak mint spekuláció szerepl, de a Délvidékről a tervezetben szó sincs.
https://necenzurirano.si/clanek/aktualno/jansa-in-plenkovic-skupaj-proti-sarajevu-865547
^^Ebben szerepel Magyarország és a Horvát fél elismerte valós dokumentumnak.
Az elsőnek is lehet valamiféle igazságalapja úgy mint tapogatózás, de valószínű, hogy Szerb-Orosz irányból jövő kezdeményezésről van inkább szó.
Sokkal valószínűbb azonban a következő:
- A szlovén EU elnökség aláásási kísérlete szlovén részről, hiszen annak egyébként meghatározó eleme a nyugat-Balkáni EU integráció.
- Destabilizációs kísérlet. Etekintetben könnyen Magyarázható már a Magyar vonatkozás is - például nézzetek utána a Nyugat-Balkán fejlesztési programban Magyar cégek ottani terjeszkedését segíti a kormány - pl. élelmiszerláncok, stb. - aminek az ilyen hírek nagyon keresztbe tudnak tenni és akkor mehet be a tesco stb. Ez a Szlovéneket is ugyan így érintheti.
Egy másik lehetőség, ahogy írtam, hogy ez komoly felvetés, de nem Budapesten készült. Ebben az esetben valószínűleg a területcseréknél a Délvidéket is felajánlották nekünk, hiszen a Bosznia Szerb rész nagyobb, mint a Szerbia számára területcsereként elvesztendő Albánia és a területek arányai a Délvidékkel együtt tűnnek "arányosnak". Ebben az esetben elképzelhetető, hogy a Magyar szál úgy jelentkezik, hogy ezt az egyébként veszélyes, de nyereséges tervet felajánlották a Magyar vezetésnek, ahol úgy döntöttünk a Háború esélye, meg a realitás hiánya miatt kimaradunk ebből - ellenben így is hírbe lehet hozni, hogy a dokumentum egy része "Magyarországon fogalmazódott" - csak hát a Délvidék láthatóan nincs benne a dokumentumban!
Ellenben realizálhatónak és minden fél felé jogosnak hangzik a második non-paper tartalma, ahol Magyarország nem a riporter, hanem a paper által is nevesítve van. Ennél a sok részlet persze egy általános EU csatlakozási és fejlesztési terv, de tényleg tartalmazza azt a módosítást is, hogy a hárompólusú Bosznia és Hercegovina hármas párhuzamos államelnöki rendszerében (ahogy az már létezik: Bosnyák, Horvát és Szerb 1-1-1 elnök) a Horvát tagra is csak Horvátok szavazhassanak, mint ahogy a Szerb tagra jelenleg csak a Szerbek lényegében. Ennek hiányában ugyanis a Szerb tagra a 80%-os Szerb többségi lakosságú részben nyilván valóban Szerbek szavaznak, de a Horvát tagra a Föderációs terület Bosnyákok és Horvátok által közösen lakott részében Bosnyákok is szavaznak - így kicsit okafogyott, hogy kötelezően Horvát nemzetiségű kell legyen a jelölt, mert a Horvátok kifogásolják, hogy "Bosnyákok által megválaszott Horvát államelnök" kerül be minden esetben.
Ezt a második non-papert vélhetően eleve Horvátország kezdeményezte és nagyjából a közép-EU blokk egésze a Lengyelekik bezárólag támogatja is. Az is elképzelhető forgatókönyv, hogy ezt a létező dokumentumot és annak lehetőségeit próbálták meg pont a Boszniai, vagy akár Török fél valamely titkos-szolgálata azzal kicsit hitelteleníteni, hogy egy másik dokumentumot is napvilágra hoztak. Ugyanis az EU-s főnök kabinetje is zavarba jött: megkérdezték, hogy megkapta-e ezt a non-papert Boszniával kapcsolatban és először igennel, majd nemmel válaszolt! Ez könnyen lehet annak is a jele, hogy a második linken találhatót megkapta és eleve alapból arra gondolt, ezzel viszont csak nagyobb gyanút keltett az elsővel kapcsolatban annak létezésével is...
Én valahogy így látom a helyzetet - ez persze nem feltétlen esik egybe azzal, ahogy van. Az mindenesetre biztos, hogy a Magyar kormány minden lehetséges esettel számol és igyekszik pontosan és behatóan megismerni a térség erőviszonyait, nehézségeit és strukturáját - amiből ha más nem legalább gazdasági előnyünk származik a régió EU integrációja során.
Már ideje lenne,hiszen a mi területünk ,és nem mi dobtuk el.1965 ben Feketicsen jártam,és igy fogadtak az ott élö Magyarok,mondja már meg mikor térünk vissza az anyaországhoz.Én azt válaszoltam,ha rajtam mulna Akkor holnap.Most pedig igy szeretnén,Nem várni holnapig,holnapig jo havisszajön azonnal is.
VálaszTörlésA leírtak számomra mind NAGYON SZIMPATIKUSAK! Ezért szurkolok, hogy valóra váljanak! Az országhatárok ugyan nincsenek kőbe vésve, de mint tudjuk: megváltoztatásukhoz közös akarat kell! (Mert a háborús megoldás: KIZÁRVA!) Mármost azt, hogy ez a közös akarat megvan-e vagy hiányzik, azt nem én, és nem mi magyarok fogjuk eldönteni! Ehhez a mi akaratunk édes kevés! Ezt a közös akaratot jó lenne közös megfogalmazásban látni!
VálaszTörlésEgy igazságos megállapodás gyógyír lenne mindenki számára.
VálaszTörlésÚgy legyen!
Nem kell sem a délvidék, sem a háború, ami vele jár!
VálaszTörlés