Az ukrán politikai és gazdasági válság jó táptalaj a reviziós igények felvetésére - Ukrajna hamarosan szét fog esni!
2013. novemberében tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, a zavargások kiváltó oka az volt, hogy az euro-atlanti integrációból, konkrétan az EU társulási szerződéstől az akkori elnök, Janukovics visszatáncolt, mikor egy kedvező ajánlatot kapott Oroszországtól. 2014. elejére a tüntetés a tüntetők és a rendfenntartó erők közötti véres összecsapásokká eszkalálódott, ennek következtében 2014-ben Ukrajna súlyos biztonsági, politikai és társadalmi-gazdasági válságba került, a kelet-ukrajnai konfliktus csak további súlyos akadályokat jelentett az ország fejlődése és jóléte szempontjából.
A tüntetések később Nyugat-Ukrajna több városára is átterjedtek. Több városban, köztük a kárpátaljai Ungváron is békés hatalomátvétel történt. Az erőszak nemzetközi visszhangot váltott ki és három EU-s külügyminiszter érkezett Kijevbe, hogy közvetítsenek az Euromaidan ellenzéki vezetői és Janukovics között. Ennek eredménye egy egyezmény lett, melyet február 21. péntek délután írtak alá. Ennek értelmében többek között előrehozott elnökválasztást tartanak még 2014-ben, és a 2004-es, az elnöki jogköröket korlátozó alkotmányt. A megállapodást mind Janukovics, mind az ellenzéki vezetők, mind a három EU-s külügyminiszter aláírta. A tárgyalásokon részt vevő orosz küldött azonban nem írta alá.
2014. február 26-án Putyin rendkívüli katonai gyakorlatot rendelt el az orosz hadsereg harckészültségének ellenőrzésére az Ukrajnával határos területeken. Majd Oroszország megindította a Krím-félsziget megszállását az ott élő orosz kisebbség érdekeinek biztosítási ürügyén (a Krím népességének legalább 60%-a orosz nemzetiségű, sokuk orosz állampolgársággal is rendelkezik). Az indokláshoz tartozott továbbá, hogy Szevasztopolban található az orosz fekete-tengeri flotta bázisa, mely stratégialiag létfontosságú az oroszok számára, és a biztonságának védelmére fenntartják a jogot. Bár a 2010-ben meghosszabbított bérleti szerződés 2047-ig biztosítja a jelenlétüket és a bázis használati jogát, Ukrajna euro-atlanti integrációja nyilvánvaló problémát jelenthet, amennyiben a Krím ukrán fennhatóság alatt marad. 2014. március 1-jén Putyin felhatalmazást kért az orosz parlamenttől a katonai beavatkozásra Ukrajnában, amelyet a parlament egyhangúlag elfogadott.
2014. március 6-án a krími parlament elvi döntést hozott Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról, és március 16-án népszavazást szándékoznak tartani erről. Március 16-án sor került a nemrég függetlenné vált Krímben, az orosz fegyveres erők felvonulása közben a népszavazásra a félsziget hovatartozásáról. A szavazáson leadott voksok 93%-a kiáll az Oroszországgal való egyesülés mellett, ezen eredmény tudatában szándékoznak kérni a krími orosz vezetők Moszkvától felvételüket az Oroszországi Föderációba. Ukrajna keleti részén is tovább mélyül az ellentét és sűrűsödnek az összetűzések az ukránok és az oroszok között, mivel utóbbiak a krími példa követését szorgalmazzák. Március 18-án bejelentették a Krím egyesülését Oroszországgal.
Még 2014. márciusában kirobbant a kelet-ukrajnai háború is. A háború az oroszbarát és kormányellenes csoportok tüntetéseivel kezdődött a kelet-ukrajnai Donecki és a Luhanszki területen, melyek később a szeparatista, oroszbarát erők és az ukrán állam közötti fegyveres konfliktussá alakultak át. Ukrajna és a szakadár oroszbarát, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság között 2014 szeptemberében tető alá hozott első megállapodás kudarcba fulladt, így a harcok 2015 januárjában kiújultak.
Később többször kötöttek fegyverszünetet, legutóbb 2020. július végén, amelyet a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló, úgynevezett minszki összekötő csoport hozott tető alá. Komoly veszteséget nem okozó provokációk a frontvonal mentén folyamatosak, a múlt év utolsó hónapjaiban viszont jónéhány ukrán katona életét oltották ki a szakadárok által leadott célzott lövések, néhányan pedig járőrözés közben az ellenséges erők által a frontvonal mentén elhelyezett robbanószerkezetek detonációja következtében haltak meg az elmúlt napokban. A konfliktus még napjainkban sem rendeződött igazán.
2014-2015-ben különböző Oroszországhoz köthető magyar nyelvű oldalak - illetve radikális és nemzeti magyar portálok is - Kárpátalja elszakadásáról cikkeztek, üzentek a magyaroknak, hogy itt a lehetőség visszavenni régi magyar területünket.
2014. márciusában még világosabb üzenet érkezett: Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz parlament alelnöke Ukrajna felosztására kérte fel Magyarországot, Lengyelországot és Romániát
Zsirinovszkij körülbelül Ukrajna egyharmadát hagyná csak meg az ukránoknak, aminek köszönhetően az összes szomszédos ország visszakaphatná történelmi területeit, így Magyarországhoz is végre hazatérhetne Kárpátalja.
Zsirinovszkij annyira komolyan gondolta a dolgot, hogy fel is kereste az érintett országok külügyminisztériumait, akiknek hivatalos levelet is küldött, így a magyar külügyminisztériumnak is. Zsirinovszkij arra buzdította Varsót, hogy követelje népszavazás kiírását öt nyugat-ukrajnai terület, a volhini, a lvivi, az ivano-frankivszki, a ternopili és a rivnei megye Lengyelországhoz csatlakozásáról. Mint mondja: "Luck, Lemberg (Lviv) és Ternopil lengyel föld". Az orosz politikus levelét megkapta Budapest és Bukarest is. Zsirinovszkij szerint Magyarországnak Kárpátaljára, míg Romániának Csernyivcire kellene igényt tartania.
A TVP1 lengyel közszolgálati televízió szerint a lengyel külügyminisztériumban „furcsának” találta a levelet. Állítólag közölték, hogy Vlagyimir Zsirinovszkij „udvarias” választ fog kapni felvetésére. Zsirinovszkij nem először javasolta Ukrajna felosztását, korábban a parlamenti pulpitusnál azt hangoztatta, hogy "Kijev sosem egyezik bele Ukrajna föderalizációjába, mert ez esetben nem lesz mit irányítania”. A lengyel TVP Polonia című műsor szakértőinek megállapítása szerint a térképen a vörös színnel ábrázolt Novorosszija Oroszország részét fogja képezni, egészen Moldova határáig. A Kijev-régió egy része, Harkov, Luganszk, Donyeck, Dnyepropetrovszk, Zaporozzsja, Mikolajev és Odessza régiók által alkotott Novorosszija-Újoroszország, a kárpátoki Csernyovci-régió Romániához, a galiciai rész pedig (Voliny, Lemberg, Ivano-Frankovszk, Ternopol régiók) Lengyelországhoz pártolnak, Kárpátalja pedig Magyarországhoz van "színezve".
Kaleta Gábor, a külügyminisztérium szóvivője, az Index megkeresésére elismerte, hogy a levél a felosztásról kiírandó népszavazásokra vonatkozó javaslatokat is tartalmaz. Sajnos a magyar külügyi szóvivő úgy kommentálta az esetet, hogy: "A magunk részéről ezt a felvetést mi abszurdnak tartjuk. Zsirinovszkij levelére nem kívánunk reagálni". Mi a magunk részéről nagyon reméljük, hogy ez a fajta kommunikáció csak az altatás része, és a magyar kormány csak a megfelelő alkalomra vár.
Bár később Liberális Demokrata Párt (LDPR), Zsirinovszkij pártja is közleményt adott ki, melyben próbálta az élét venni a felvetésnek. Az LDPR sajtószolgálata szerint effajta felhívások nem is voltak a levélben, Zsirinovszkij csupán történelmi szemszögből ismertette véleményét az ukrán politikai válság okairól, valamint értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a pártelnök levele nyilvánosságra került.
Mindenesetre a felvetés nem elhanyagolható. Egyrészt azért mert az orosz parlament alenökétől származik, másrészt mivel először egy európai középhatalom, azaz Lengyelország közszolgálati televízió főcsatornájának műsorában bukkant fel, főműsoridőben.
Kedvező nemzetközi fordulat esetén megeshet, hogy Kárpátalja – a krími forgatókönyv alapján – kiválik Ukrajnából
Kárpátalja a Magyar Királyság része volt több, mint 1000 évig (!) 896-tól 1920-ig. Az első világháborút lezáró trianoni békediktátummal került 19 évre, ideiglenesen Csehszlovákiához, ugyanis 1939-ben sikerült visszaszereznünk. Azonban a magyar öröm sajnos nem tartott sokáig, ugyanis 1944-ben a Szovjetunió annektálta a területet. Az oroszok később többször elismerték, hogy Kárpátalja sosem tartozott hozzájuk, 1964-ben és a rendszerváltást követően is felkínálták békés úton Magyarországnak a területet, de sajnos az akkori vezetőink - hazaáruló módon - az ajánlatokat nem fogadták el.
Antall József és Jeszenszky Géza 1991-ben - 5 nappal az autonómiáról szóló kárpátaljai népszavazás után - önhatalmúlag (ugyanis erre őket sem a magyar országgyűlés, sem a magyar nemzet nem jogosította fel) lemondtak Kárpátaljáról. Antallék Kárpátalja visszakérése helyett aláírták az ukrán-magyar alapszerződést, melyet az ukrán fél az elmúlt 30 évben többszörösen súlyosan megsértett, és felrúgott.
Ukrán nyelvtörvény - 2021-től megkezdődik az erőszakos ukránosítás
2021. január 16-án életbe lépett az ukrán nyelvtörvény, amely kötelezővé teszi az államnyelv használatát mindennemű szolgáltatói szféra számára, és ebbe beletartoznak az internetes platformok is. Az országban 2019. július 16. óta a repülőterek, vasútállomások és autóbusz-megállók neve csak ukránul lehet kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet. A vállalkozásoknak, intézményeknek, és különböző szervezeteknek ukránul kell szolgáltatásokat nyújtaniuk, valamint az áruval kapcsolatos információkat is államnyelven kell közölni, ez az online áruházakra is érvényes.
2021. januárjától megkezdődik az erőszakos ukránosítás, pénzbírsággal sújtják azokat a szolgáltatókat, akik nem az államnyelven szolgálják ki vásárlóikat − jelentette ki Tarasz Kreminy, ukrán államnyelvvédelmi biztos.
Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa a törvénnyel kapcsolatban ezt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek: "Ez a törvény a magánbeszélgetések és az egyházi szertartások kivételével kizárólagossá tette az államnyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, a kultúrában és a sportban, illetve kvótákhoz kötötte a kisebbségi nyelvek használhatóságának mértékét a tömegtájékoztatásban és az oktatásban."
A korábbi, 2012-es nyelvtörvény szerint ahol egy adott kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya eléri vagy meghaladja a tíz százalékot, ott a közigazgatási egységeknek a területén az államnyelv mellett hivatalos nyelvként használható a kisebbségi nyelv is. Az új nyelvtörvény szerint pénzbírsággal is sújthatóak, akik nem tartják be a szabályozásokat.
Csernicskó István nyelvész-professzor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a kárpátalja.mának azt nyilatkozta: Egyértelmű, hogy az állam nem azt az utat választja, hogy párbeszédet folytatva az állampolgáraival megteremti az államnyelv támogatásának feltételeit, hanem arra akar minket erővel és erőszakkal rákényszeríteni, hogy mindig, mindenhol, minden körülmény között ukránul beszéljünk. Emlékeztetett továbbá arra, hogy Ukrajna vállalta, hogy megengedi vagy bátorítja a kisebbségi nyelvek használatát a helyi önkormányzatok ülésein, amikor csatlakozott az Európa Tanácshoz. "Az államnyelvi törvény 12. cikke kimondja, hogy az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok munkájának nyelve az államnyelv, de ugyanitt áll az is, hogy amennyiben más nyelvet használnak, biztosítani kell az ukránra történő fordítást. Miért kellene bármit is ukránra fordítani, ha csak az ukránt lehet használni?" - teszi fel a kérdést nyelvész-professzor.
A kárpátaljai magyarság nyelvi, jogi, és oktatási helyzete évről-évre folyamatosan romlik, miközben rendszeresen érik terrorista, illetve nacionalista és titkosszolgálatok által gerjesztett megfélemlítések
2020. novemberében házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hétfőn több kárpátaljai magyar intézményél és Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a lakásán - tájékoztatta az MTI-t közleményben a szervezet. A szervezet ezért felszólította az ukrajnai illetékes szerveket, hogy haladéktalanul vessenek véget a KMKSZ és a kárpátaljai magyarok egyéb szervezetei ellen folytatott boszorkányüldözésnek. "Egyben felhívja Magyarország és a nemzetközi szervezetek figyelmét az ellenünk állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra" - írja közleményében az KMKSZ.
November végén felkerült egy videó a YouTube-ra, amiben egy ukrán szélsőjobboldali csoport aktivistája halálosan megfenyegette a kárpátaljai magyarságot, amit Beregszásznál rögzítettek. Ukrán földön éltek, mind tudjuk, hogy kik vagytok – mondta a videóban a Kárpátalja.ma beszámolója szerint a maszkot viselő férfi. A cikk szerint ezután tovább fenyegetőzött, és többek között azt mondta, tudjuk, hol dolgoztok, hol éltek, hol vannak a gyermekeitek. Ha a magyarok nem mondanak le az autonómiához fűzött reményeikről, ők eljönnek a gyermekeikért. A videón látható a Jobb Szektor zászlója is, a szervezet azonban hivatalos oldalain nem reagált az esetre.
2020. decemberében történt az eset, amikor az ukrán hatóságok a kárpátaljai magyarok részéről a magyar Himnusz eléneklését is szeparatista, elszakadáspárti akciónak minősítették. Ukrán Biztonsági Szolgálat hazaárulás vádjával kezdett büntetőeljárást, amiért az Ungvárhoz közeli Szürte képviselői egy testületi ülés után elénekelték a magyar himnuszt. Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter szerint ezzel az esettel Kijev sokadjára bizonyítja, hogy csak szavakban akarja az európai integrációt. Hozzátette, hogy az ukrán gyakorlattal ellentétben minden európai és nemzetközi jogszabály biztosítja a nemzeti kisebbségek számára az identitás megőrzését. "Ukrajna a legsötétebb, szovjet időkre emlékeztető eszközöket használja polgárai megfélemlítésére. A mi nemzetpolitikánk szíve közepe, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért a kárpátaljai testvéreink természetesen továbbra is számíthatnak az anyaországra!" - fogalmazott a miniszter.
Szintén 2020 decemberében történt, amikor ismeretlenek ciánnal akarták megmérgezni a magyar többségű Beregszász ivóvízhálózatát. Szerencsére az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) sikerült feltörnie a titkos Telegram-csatornájukat, melyben arról írtak, hogy meg akarják "tisztítani" Kárpátalját a szeparatistáktól, Beregszászt pedig a magyaroktól.
De ezek nem egyedi esetek, ugyanis abban a hónapban folyamatosan súlyos támadás érte a kárpátaljai magyarságot, a hónap elején durva hangvételű fenyegető üzenetet kaptak pénteken kárpátaljai magyar külképviseletek, szervezetek, sajtóorgánumok és magánszemélyek, ezt írták nekik: "Egy hetet kaptok arra, hogy elhagyjátok az ukrán földet. Ellenkező esetben mindannyiótokat megmérgezünk, akár a patkányokat. A túszaink vagytok. Az "első fecske" hét nap múlva érkezik. Várjátok." A címzettek között volt többek mellett Magyarország ungvári és beregszászi konzulátusa, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), több sajtóorgánum és a szürtei kistérség. Ukrajnában a hatóságoknak a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítése a célja, koholt politikai vádak és tervszerűen felépített eljárások alapján.
A kárpátaljai magyarságnak folyamatosan félelemben kell élnie, az ukránok szervezett és folyamatos megfélemlítő akciókat szerveznek ellenük. Ezek az néhány éven belül elkövetett esetek is világosan bizonyítják, hogy a kárpátaljai magyarok életveszélyben és mindennapos rettegésben kell éljenek szülőföldjükön. Az ukránoktól hiába várjuk az autonómiát, az állam azt sohasem támogatta, az ukrán nacionalisták pedig egyenesen megfenyegetik a magyarságot, ha csak gondolni is mer rá.
Hazánk alaptörvénye kimondja: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”. Ebből következően, ami Kárpátalján nap, mint nap történik, azok támadások a magyar nemzet, és minden magyar ember ellen.
Kedves Olvasó! Te szívesen élnél egy ilyen országban, egy ilyen régióban? A megoldás nem az, hogy a kárpátaljai magyarok költözzenek el szülőföldjükről, hanem az, hogy ezek az emberek élhessenek, megmaradhassanak és boldogulhassanak saját szülőföldjükön. Úgy, ahogy szeretnének - ha magyarok, akkor anyanyelvükön, magyarul! Egyetértesz velünk, abban hogy minden embernek joga van, ahhoz, hogy ott éljen, és ott boldoguljon, ahova született? Egyetértesz azzal, hogy egy közösségnek joga van ahhoz, hogy eldöntse, hogy hova szeretne tartozni, melyik ország része szeretne lenni?
Ukrajna az EU-ba és a NATO-ba igyekszik - Ez pedig lehetőség nekünk arra, hogy visszakérjük Kárpátalját (de legalább a magyarlakta területeket)!
A magyar kormány az utóbbi időben eléggé beleállt Ukrajnába. Mondjuk ez a kárpátaljai magyarok védelmében érthető is.
A Fidesz elkezdte feltárni az Európai Unióban, az európai közvélemény előtt is a magyarok elleni gyűlöletkampányt és megfélemlítéseket
Bocskor Andrea és Gál Kinga, a Fidesz két európai parlamenti képviselője a testület kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának 2021. március 25-ei tanácskozásán felhívta az Unió figyelmét, hogy a nemzeti kisebbségek védelme legyen alapvető feltétele Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek. Gál Kinga, a munkacsoport társelnöke rámutatott, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai egyre súlyosabban csorbulnak hétről hétre. - Azokat, akik kiállnak a közösségükért, megfélemlítik. Láthatóan nincs politikai akarat az unió egyik legalapvetőbb elvének betartására – húzta alá. Felszólította Josep Borrell kül-és biztonságpolitikai főképviselőt: nyomatékosan hívja fel az ukrán hatóságok figyelmét arra, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértések nem egyeztethetőek össze az uniós alapelvekkel, továbbá hátráltatják Ukrajna csatlakozási törekvéseit.
Bocskor Andrea kárpátaljai születésű uniós parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy Ukrajnában magyarellenes gyűlöletkampány folyik. Csak úgy lehet előrelépést elérni, ha az európai és a nemzetközi partnerek nem hunynak szemet a magyar kisebbséggel szemben elkövetett jogsértésekkel és fenyegetésekkel kapcsolatban, hanem egyértelműen jelzik, hogy ezek megengedhetetlenek – jelentette ki.
A megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője is. Elmondta, hogy 2014 óta "egyre szomorúbb és reménytelenebb" a magyar kisebbségek helyzete az országban, több esetben az ukrán hatóságok asszisztálásával. Több magyar szervezet ellen folytatnak bűnvádi eljárást hazaárulás és szeparatizmus vádjával. Pedig a kárpátaljai magyar szervezetek sosem árulták el hazájukat. Szerintünk valójában Magyarország a kárpátaljai magyarok hazája is. A vádlottaknak nincs jogukban szabadlábon védekezni.
A
munkacsoporti ülésen bemutattak egy filmelőzetest is, amely a
2019-2021 közötti időszakban a kárpátaljai magyarság ellen
elkövetett cselekedeteket, megfélemlítő akciókat,
jogszűkítéseket dolgozza fel.
Ukrajna uniós csatlakozásának igényével Magyarország történelmi lehetőséget kapott Kárpátalja visszaszerzésére, ugyanis egyetlen uniós ország vétója is elég, hogy egy ország soha ne tudjon csatlakozni az Európai Unióhoz. Amennyiben Magyarország Kárpátalja (vagy legalább a magyarlakta részek) visszatérésének feltételéhez köti Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását, akkor nagy a valószínűsége, hogy Ukrajna elfogadja ezt a feltételt. Ha pedig az ukrán-magyar alapszerződés a gátja ennek, akkor azt fel kell mondani, ugyanis Ukrajna az elmúlt évek jogsértéseivel, és magyarellenes intézkedéseivel már régen felrúgta azt!
A kárpátaljai magyarságot meg kell védenünk - ehhez az egyetlen megoldás a területi revízió.
Budapest, 2021.03.26., Magyarok az Igazságért - MI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése