Az Országzászló Mozgalom története
Az 1920-ban megkötött trianoni békediktátum keserű módon érte el azt, amit azóta is kevés ügy - talán 1848 óta nem volt ekkora összenemzeti egyetértés: 1920 után ugyanis a szélsőbaltól és a szélsőjobbig mindenki egyöntetűen utasította el azt a gyalázatos igazságtalanságot, amit hazánkkal tettek, egyrészt az ország területi megcsonkítását, másrészt a magyarság egyharmadának, több millió magyarnak „idegen impérium alá” kerülését.
A diktátumot követően Magyarországon az emberek gondolkodásában szorosan összefonódott a nemzeti törekvés az elszakított területek visszacsatolásával. Azokon a területeken, amelyek 1938 és 1941 között visszatértek az anyaországhoz, az emberek nemzeti zászlóikkal ünnepelték visszakapott magyarságukat. A magyar zászló színei új értelmet kaptak: a piros a hazáért hullott magyar vért, a fehér a magyar becsületet és ártatlanságot, a zöld a magyar jövőbe vetett hitet jelképezték.
A nemzetgyűlés 1920. november 13-án, a békediktátum ratifikálásának tárgyalásakor fogadta el azt a határozatot, hogy „a magyar nemzet gyászának jeléül mindaddig félárbocra ereszti az országgyűlés épületén lévő magyar lobogót, míg a Magyar Szent Korona birodalma a maga teljes épségében vissza nincs állítva.” Ez adta meg az alapot az Országzászló-mozgalomban is követett és alkalmazott, a trianoni országcsonkításra emlékeztető, félárbocra húzott lobogó jelképéhez.
A trianoni békeszerződés felülvizsgálatának, módosítási követeléseinek egyik hajtóereje lett az Országzászló Mozgalom, melynek első megnyilvánulása a Budapesten 1928. augusztus 20-án felavatott ereklyés országzászló.
Urmánczy Nándor, magyar országgyűlési képviselő 1925-ben tett javaslatot egy olyan zászlórúd felállítására, amelyen az állandóan félárbocra engedett magyar zászló a magyar feltámadás és a magyar egység eszméit hirdeti. Az Ereklyés Országzászlót, melyet Lechner Jenő műépítész tanár tervezett, 1928. augusztus 20-án avatták fel a budapesti Szabadság téren, ahol több tízezres tömeg vett részt az ünnepi eseményen. A közel 19 méter magas zászlórúd a szobrokkal együtt a legnagyobb és összhatásával a legjobban ható monumentumává vált Magyarországnak. A zászlórúd csúcsán vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó esküre emelt kezét mintázták meg. Ez egy méter magas volt, és azt jelképezte, hogy „Magyarország népe sohasem mond le az ezeréves földről.”
A talapzatban kialakított ereklyetartóban elhelyezték Csonka-Magyarország összes községének, Nagy-Magyarország törvényhatóságainak és a legnevezetesebb történelmi helyeinek (pl: Pusztaszer, Muhi, Mohács, ’48-as csataterek, aradi vesztőhely, doberdói temetők, Kárpátok) földjét tartalmazó zsákocskákat, majd lezárták a következő felírással ellátott zárókővel: „Tudd meg óh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz.” A homlokzaton, amely egyben szószék is volt, a magyar középcímer, az Árpádok, az Anjouk és Mátyás címere volt látható. A magyar középcímer és az Árpádok címere az ezeréves határokat és a kontinuitást, az Anjouké Nagy Lajos országát, Mátyás címere pedig az európai nagyhatalmi helyzetet jelképezte.
A talapzat többi oldalára is feliratokat véstek. Egyik oldalának felirata: „Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le.” Másik oldalán Urmánczy jelmondata volt olvasható: „A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig.” A hátoldalon a Magyar Hiszekegy volt látható: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.”. A talapzat fölötti õsi magyar virágdíszítményből emelkedett ki maga a zászlórúd. Előtte kibontott szárnyú, bronzból készült turul, melyet Füredy Richárd szobrászművész alkotott, mögötte egy rohamsisakos, buzogányos gyermek, a jövő nemzedékét szimbolizálva, amint feltekint Nagy-Magyarország címeres zászlajára, és esküre emeli kezét. A Turul alatt két márványtábla volt. Az egyiken lord Rothermere Daily Mailben megjelent vezércikkének címe, a „Hungary’s place in the sun” volt olvasható, a másikon Mussolini kijelentését, melyet 1928. június 5-én mondott a római szenátusban – „I trattati di pace non sono eterni!” – olvashatták. A zászlórúdon egy 8 méter hosszú nemzeti lobogó függött, melyet az angyalok tartotta középcímer ékesített, hirdetve Nagy-Magyarország integritását. A címer köré az „Így volt – így lesz!” feliratot hímezték. A lobogót Lechner Marianne tervezte.
Az avató ünnepségen Urmánczy Nándor a végeláthatatlan tömeg előtti avatóbeszédében többek között a következőket mondotta: ,,Azért emeltük fel itt a Szabadság téren, az elszakított országrészek szobraival szemben az országzászlót, hogy élniakarásunknak legyen tanúbizonysága, hogy hirdesse a magyar őserőbe vetett hitet és hirdesse, hogy Magyarország ezeréves földjéről nem mozdulunk le soha; azt minden erőnk latba vetésével visszaszerezzük. A zászlón, amely felröppen, rajta van a Szent Korona minden országának címere, annak a demonstrálására, hogy a mi hazánk nem a trianoni csonka szörny, hanem Nagy-Magyarország. A talapzatba helyeztük Nagy-Magyarország földjét. Itt van egy rög Kassáról, Kolozsvárról, itt van az aradi vesztőhely szent röge, Pusztaszer, Muhi, Mohács, Rákos, a brassói Cenk és a Kárpátok földje. Itt van egy kis szikla a Tátra ormáról."
Több, mint kétezer Kárpát-medencei településen állítottak országzászlót 1928 és 1945 között
Az első vidéki országzászló emelésére mostani ismereteink szerint Mohácson került sor 1931-ben. Ezt követően 1936. augusztusáig már 240 országzászlót állítottak fel a csonka ország különböző településein. 10 év alatt már 350 magyarországi helység építette meg saját világháborús hősi emlékművét, amely mellé egyidejűleg vagy később az országzászlót is felállították.
1939 végéig az addig felszabadult részekkel együtt 512 emlékmű hirdette Trianon igazságtalanságát. 1941. június 7-én a Magyar Katonaújság arról számolt be, hogy több, mint 600 országzászló áll az akkori Magyarország különböző településein. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés után visszacsatolt területek helységeiben, így Észak-Erdélyben is első világháborús emlékművek és országzászlók emelését szorgalmazták. Ezek irányítója a háromszéki származású Losonczy Ferenc országbiztos volt, székelyföldi megbízottja pedig dr. Kelemen Zoltán papolci ügyvéd. Az avatóünnepségeket jól meghatározott forgatókönyv alapján bonyolították le. Az esetek zömében egy helység országzászlóját olyan anyaországbeli település, intézmény vagy vállalat közössége ajánlotta fel, készíttette el és képviseltette magát küldöttségével, amelynek lakosai vagy alkalmazottai között volt az emlékművet állítani óhajtó településről elszármazott személy. Az avatási műsor főbb mozzanatai: az országzászló ünnepélyes átadása, megszentelése (megáldása), felvonása és megkoszorúzása leventék és székely, illetve magyar népviseletbe öltözött lányok díszőrsége mellett, esetenként a történelmi vármegyék rögeit tartalmazó urnák elhelyezése. A küldöttség fogadása, a résztvevők felvonulása, a magyar illetve a székely himnusz eléneklése, szavalatok elhangzása tette felemelővé, változatossá az ünnepélyt.
A szentesi levéltár egyik dokumentuma szerint, melyet az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága (a továbbiakban EONB) 1943. március havában írt, a következő olvasható: „Az Országzászló mozgalom immár közel ezer Országzászlót foglal magában”.
Vitéz Kovács Ferenc, a téma szakértője, személyes kutatásai alapján már közel 1400 településről tud, ahol biztosan állt ilyen emlékmű, és mintegy 750 településről rendelkezik fotóval, vagy képeslappal is, amely megmutatja azt a sokszínűséget, milyen művészi emlékműveket állítottak 1928 és 1944 között.
Dr. Cselényi Pál m. kir. kományfőtanácsos, országgyűlési képviselő, az EONB társelnöke a veszprémi országzászló 1944. március 15-i avatásán a következőket mondotta: „Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség, Kedves Magyar Testvérek! Az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának meleg szeretetét hozom Veszprém város hű magyar közönségének. 64 vármegye nevében kiált, lobog az ég felé, 2130 zászló beszél, lelkesít szerte mindenütt a hazában.”
Az emlékműveket azért állították városok főterein, iskolák udvarain, állomásokon, hegycsúcsokon, a turista útvonalak mentén, hogy a magyar emberek soha ne feledjék el, amit hazánkkal Trianonban tettek.
Az Országzászló Mozgalom ma
Az 1945 utáni szovjet megszállás után az emlékművek a kommunista diktatúra célpontjává váltak: vagy megsemmisítették őket, vagy sajátos metamorfózison mentek át. Sajnos a legtöbbjüket ledöntötték, elpusztították, egy részének talapzatát eredetiben vagy átalakítva megkímélték a megsemmisítéstől – talán a világháborúban elesettek emlékének megőrzéséért –, de a zászlórudakat leszerelték, néhol feldarabolták, elégették, a nemzeti dicsőséget hirdető feliratokat kivésették, a megmaradt torzók fizikai létét agyonhallgatták.
A második világháború után a trianoni határok visszaállításra kerültek, az igazságos bécsi döntések által visszaszerzett területeken állított országzászlók és emlékművek legnagyobb része a megszálló államok áldozatául esett, legtöbbjüket lerombolták. A csonka hazában pedig a kommunista hatalomátvételt követően, 1946-ban és 1948-ban rendeleteket hoztak, hogy azokat a szobrokat, feliratokat stb. távolítsák el, amelyek többek között „a velünk most baráti együttműködésben álló szomszéd államokkal szemben uszítást tartalmaznak”.
Trianon ügyében igazán csak a rendszerváltás hozott változást, ezt követően, de leginkább 2010 után egyes települések polgármesterei és patriótái a megmaradt emlékművek egy részét restaurálták, esetenként újakat építettek, és a második világháborúban, illetve az 1848–49-es szabadságharcban elesettek emléktáblájával egészítették ki, sok helyütt a régi országzászlók helyére újakat állítottak. Valami elindult...
Az Országgyűlés 2010-ben megalkotta a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényt, amely kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény ettől is továbbmegy: ,,Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."
Trianon nem a múlt, hanem a velünk élő jelen, a határon túli, idegen megszállás alatt élő nemzettestvéreink mindennapos megaláztatása, és másodrangú állampolgárrá ítéltsége. Trianon elszakítottságunk, megalázottságunk bélyege a mai napig. Gróf Apponyi Albert 1920. január 16-én, Párizsban elmondott védőbeszéde ma is aktuális: ,,Nem tétovázom azonban és nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok". A gyalázatos trianoni diktátum Magyarország számára ma is elfogadhatatlan.
A két világháború között Magyarország-szerte felállított országzászlók a trianoni béke fájdalmát szimbolizálták, az irredentizmus és a revízió gondolatának ébrentartását szolgálták, hirdették az örök reményt, hogy az elszakított határon túli területek egyszer ismét visszatérnek majd az anyaországhoz. Minden nemzetnek joga és kötelessége az összetartozás kifejezése. Ezen felül, ma az országzászlók a nemzet összetartozását, elválaszthatatlan egységét - a magyarok élni akarását és megmaradását - is szimbolizálják.
2021-től újraélesztjük az Országzászló Mozgalmat!
A KSH adatai szerint, a 2019. január 1-jei állapot szerint a csonka honban 3155 település található, melyből 346 város (ebből 1 főváros, 23 megyei jogú város), 2809 község (ebből 128 nagyközség). 1910-ben azonban még 12542 magyarországi településről tudunk. Célunk, hogy minden Kárpát-medencei önkormányzathoz eljusson az országzászló-állítás híre, hogy minél több település csatlakozzon a mozgalomhoz, és az ő településükön is álljon egy országzászló. Ehhez minden segítséget igyekszünk megadni!
A Magyarok az Igazságért - MI és a Magyar Revíziós Liga most meghirdeti az Országzászló Mozgalom újjáélesztését. 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz. Célunk, hogy azokon a településeken, ahol valaha is állt országzászló ott ismételten állítsanak, és ahol eddig még nem állott, azokon a településeken is lobogjon a félárbocra eresztett nemzeti lobogó.
Az országzászlókat a települések önkormányzatai saját forrásból, vagy adományokból állíthatják fel. Tudjuk, hogy egy magasztos országzászlós emlékmű felállítása komolyabb forrásbevonást is igényelhet, azonban a szerényebb költségvetésű önkormányzatoknak is igyekszünk összeállítani egy néhány tízezer-pár százezer forintos megoldási javaslatot, mellyel ezen települések is csatlakozhatnak az országzászló-állítási mozgalomhoz!
Hisszük, hogy rengeteg jóérzésű magyart megmozgat az ügy, és közadakozásból, önkormányzati hozzájárulásból, vagy civil szervezeti adományokból méltó országzászló emlékművek állítására kerül sor Kárpát-medence szerte!
Borítsuk piros-fehér-zöldbe a Kárpát-medencét!
Budapest, 2020.12.30, Magyarok az Igazságért - MI
