Hogyan lesz revízió? - Mondjuk a receptet!

Gazdaság. Hadsereg. Demográfia. Nemzeti Öntudat. Mi bizakodóak vagyunk. Nézzük sorra ezeket!

1. Gazdaság

A cél, hogy a Kárpát-medencében egyrészt Magyarország legyen gazdaságilag a legerősebb állam, másrészt hogy hazánk jelentős gazdasági befolyásra tegyen szert a szomszédos országokban, elsősorban a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, a Vajdaságban, Horvátországban és az Őrvidéken. Másodsorban Ausztriában, Romániában, Szerbiában, Szlovéniában és Csehországban. Ezekre minden esélyünk megvan. De miért fontos ez? 

A jelenlegi, csonka határokon túlnyúló, a történelmi Magyarország területére kiterjesztett magyar gazdasági térnyerés csak növeli a magyar nemzet súlyát, és érdekérvényesítő képességét. Másrészt függővé teszi az adott országokat, vagy országrészeket Magyarországtól.

A gazdasági revízióról már korábban írtunk, mert ezek a folyamatok 2010-et követően már elindultak. 

 Hogy ez mit is jelent, azt itt tudja elolvasni. Első körben ez az, amivel a leghatékonyabban tudunk élni az elcsatolt területeken. Ide tartozik a szomszédos államok energiaszolgáltatóinak magyar kézbe kerülése, és a határon túli magyar területek infrastrukturális becsatolása Magyarország vérkeringésébe, ez azért fontos, hogy például egy kolozsvári vagy egy kassai előbb eljusson vonattal Budapestre, mint Bukarestbe, vagy Pozsonyba.

Ki kell vásárolni a megszállók alól a fontos a közműcégeket, a fontosabb energiaszolgáltatókat, az élelmiszeripari cégeket, áruházláncokat, pénzügyi szolgáltatókat, bankokat, illetve a földet és a fontosabb intézményeket! Ez a gazdasági revízió.

2. Demográfia

"Azé lesz a Kárpát-medence, aki teleszüli" - tartja a közismert mondás. Lehet ez csúnyán hangzik, de mégis nagyon fontos, hogy beszéljünk erről. Az egész nyugati civilizáció nagyon súlyos demográfiai válságban van évtizedek óta, ebbe beletartozik Nagy-Britanniától Romániáig minden európai ország, sajnos hazánk is. A lakosság évről-évre fogyatkozik. 

Viszont súlyos fegyvertény van a kezünkben: 2021-ben, több mint 100 évvel a trianoni katasztrófa után még mindig, mi magyarok vagyunk a legnagyobb lélekszámú nemzet a Kárpát-medencében. 15 millió magyar, szemben körülbelül 3,5-4 millió szlovákkal, 4-4,5 millió románnal, 1 millió ruszinnal, 1-1,5 millió szerbbel, 2 millió cigánnyal és 180 ezer őrvidéki osztrákkal. 

Legyünk ismét 10 millió fölött csak a csonka honban! - Magyarország egyre közelebb kerül ahhoz, hogy ne fogyjon a népesség, hanem stagnáljon vagy növekedjen

Uniós szinten 2019-ben 1,59 volt a születési arányszám, ami azt jelenti, hogy hosszú távon velünk marad Európa demográfiai válsága. A magyar adatok ezen belül azonban kedvező változásról árulkodnak, a hazai mutató 1,54 volt – egyre közelebb tehát az uniós átlag, valamint haladunk a hőn áhított 2,1-es mutató felé. A huszonnyolc tagállam közül Lettország után Magyarország esetében növekedett a második legnagyobb mértékben a mutató, amelynek hatására sereghajtókból az erős középmezőnybe kerültünk. Itthon pontosan 23%-kal nőtt a termékenységi ráta 2010-hez képest. Magyarország hét év alatt tizenkét helyet lépett előre a rangsorban.

(A népesség stagnálásához szükséges születési arányszám 2,1. Ez azt jelenti, hogy egy nő élete során ennyi gyermeknek ad életet. E fölött növekszik, ez alatt pedig csökken egy ország népessége.)

A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a családok nagyarányú támogatására minél több forrást kell biztosítani és a gyermekvállalást minél szélesebb körben kell ösztönözni. Az elmúlt években sorban születtek ennek érdekében szakpolitikai intézkedések, köztük a CSOK és a családi adókedvezmény bevezetése. Legutóbb egy hétpontos, átfogó családpolitikai támogatáscsomagot jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Hazánkban 2010 óta megduplázódott a családtámogatásra fordított összeg.

Orbán Viktor: "Minden magyar gyermek újabb őrhely.". 

Bár lehet, hogy ma még mi is fogyunk, de arányaiban közel sem olyan drasztikus ütemben, mint a környező országok. Erdélyben például míg a magyar megyék lakossága nő, addig a román megyék fogyatkoznak. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a tőlünk délre és keletre fekvő országok lakosságának, és fiataljainak jelentős része tartósan Nyugat-Európában tartózkodik, akkor különösen kedvező folyamatok rajzolódnak ki számunkra. Horvátország lakosságának 20,4 %-a, Bosznia-Hercegovina lakosságának 43,3 %-a, Szerbia lakosságának 10,9 %-a, Románia lakosságának 17,5 %-a, és Ukrajna lakosságának 13 %-a tartózkodik tartósan külföldön, ez lényegében az adott ország fiataljainak jelentős részét jelenti. Ezekkel a folyamatokkal szemben pár éve Magyarországra többen jönnek haza, mint költöznek ki. 

Legszebb magyar ellenállás a bőséges gyermekáldás

Köldökzsinór program - avagy a magyar családtámogatások egy része a határon túli magyarok számára is elérhető

Ezt azt jelenti, hogy a magyar kormány támogatja a(z ideiglenes) határon túl született gyermekeket. Például ilyen az anyasági támogatás melyre a magyar származású gyermekek édesanyja jogosult, emellett a fiatal magyar szülők számára elérhető a babakötvény is. 2020 óta már több, mint 20 ezer gyermek esetében éltek a határon túli szülők ezekkel a lehetőségekkel.

A Köldökzsinór programmal azt szeretnék jelezni, hogy a kormány számára minden megszületett magyar gyermek érték, szülessen bárhol a világon – mutatott rá a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, aki hangsúlyozta: a családok támogatása számukra nem kiadás, hanem befektetés.

2018. januártól a magyar kormány kiterjesztette a babakötvényt is: minden gyermeknek indítanak egy Start-számlát, ezen 43 ezer forintos kezdőtőkét helyeznek el. Utána erre lehet további megtakarításokat elhelyezni, és ezt az állam kamattámogatással kiegészíti majd. Amikor a magyar fiatal 18 éves lesz, akkor megkaphatja az összegyűlt összeget. 2018-ban az anyasági támogatásra 640 millió forintot különítettek el.

Szükségesnek tartjuk a családtámogatások körének szélesítését a határon túli magyar állampolgárok számára, mivel ezzel tovább ösztönözhető szülőföldjükön boldogulásuk, és gyermekvállalási kedvük.

Magyar cigányok vagy oláh cigányok... nem mindegy!

Arról nem is beszélve, hogy a 15 millió magyaron felül sok cigány is a magyart tekinti anyanyelvének, valamint rengeteg, magyarok között élő román, szlovák, szerb és ruszin beszél kiválóan magyarul is. Ez később még jól jöhet! 

A Gábor-cigányok cigányul, magyarul és románul is beszélnek, de különállásukat szigorúan őrzik. A gáborok elődjükként tisztelik Gábor Áron ágyúöntő mestert is, bár valójában ő székely volt, és nem cigány, de mivel sok köztük a fémműves ezért mégis ragaszkodnak ehhez. Állítólag a magyarokkal szoktak együtt szavazni a romániai választásokon, egy roma vezető szerint „a kalapos gáborok soha nem voksoltak a Szociáldemokrata Pártra vagy más politikai alakulatra, mindig az RMDSZ (magyar párt) képviselőinek szavaztak bizalmat”

Ráadásul egyesek szerint akinek a nyelvét beszéli a kárpát-medencei cigányság, azé lesz a Kárpát-medence, és ha ezt is figyelembe vesszük, akkor erre nekünk, magyaroknak van a legnagyobb esélyünk, és összességében akár 3-3,5 millió romával is számolhatunk. Ha ők, egy esetleges impériumváltáskor, vagy egy azt megelőző népszavazáskor mind magyarnak vallanák magukat, az azért cseppet sem elhanyagolható dolog lenne. Ne felejtsünk el velük is számolni!

3. Hadsereg

Még 2017-ben jelentette be dr. Simicskó István honvédelmi miniszter az elmúlt huszonhat év legnagyobb honvédelmi és haderő-fejlesztési programját indítja el 2017 januárjától a Magyar Honvédség, Zrínyi 2026 néven. A program több elemből áll, ezek egyike – a program honvédelmi elemeként – a területvédelmi elven szervezett önkéntes tartalékos rendszer új alapokra helyezése. Elérendő célként a kormányzat a honvédelmi költségvetés GDP-arányos 2 százalékos szintjét jelölte meg 2024-ig, a következő pár évben a támogatási főösszeg eléri a GDP 2 százalékát, és ezen a szinten marad. A 2026-ig terjedő időszakban a Magyar Honvédség fejlesztésére fordítható összeg meghaladja a 3500 milliárd forintot.

Ezidáig:

- 2018-ban a Magyar Honvédség, 22 milliárd forintot költött a kiskunfélegyházi HM Arzenál Zrt-re, ami egy cseh vállalattól vásárolt licenszek alapján gyárt kézifegyvereket.

- 2020 októberi hírek szerint pedig egy német céggel vegyesvállalat alapításáról írt alá szándéknyilatkozatot Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, ami az Arzenál Zrt. fegyverüzemében fog gyártani reaktív páncélzatokat majd vállról indítható páncéltörő fegyvereket. Innen nézve nyer értelmet az aknavetőkhöz lőszert gyártó osztrák Hirtenberger vállalat 2019-es megvásárlása is. 

- 2015 óta 561 milliárd forintot fordított határvédelemre az ország.

- A hadi kiadások (a költségvetési törvények és zárszámadások szerint) 2018-2020 között is erőteljesen – legalább 50 százalékkal – emelkedtek.

Az első 10 Gidrán átvétele Tatán

- Magyarország 1,77 milliárd euró, 585 milliárd forint értékben vásárolt német gyártmányú fegyvereket 2019-ben, ezzel pedig az adott évben a német hadiipar legnagyobb megrendelőjévé vált, megelőzve Egyiptomot, az Egyesült Arab Emírségeket és az Egyesült Államokat is. A Honvédség 2019-ben rendelt Németországból 44 Leopard 2A4 típusú harckocsit, valamint Boxer és Puma típusú lánctalpas csapatszállítókat is. A honvédség által rendelt 44 harckocsi és 24 önjáró tüzérségi tarackágyú 2021 és 2025 között érkeznek meg.

- A legnagyobb német fegyvergyártó, a Rheinmetall két magyarországi projektben is érdekelt: egy Zalaegerszegen épülő, Lynx csapatszállító harcjárművek összeszerelését végző gyárban.

- 2020 novemberében érkezett a hír, hogy Magyarország a norvég Kongsbergtől és az amerikai Raytheontól légvédelmi rendszert vásárol egy milliárd dollárért, ami 2023-ra érkezik meg.

- A szovjet radartechnikát pedig egy izraeli cég által gyártott, a Vaskupola rendszeréből is ismert technikával váltja le 2022-től kezdve.

- Helikopterflottánkból nagyjavításon estek, illetve esnek át a Mi–17-es szállító, valamint a Mi–24- es harci helikoptereink, amelyek ezáltal az új eszközök beszerzéséig biztosítani tudják a Magyar Honvédség helikopterképességét.
- A technikai fejlesztések közül az elavult Jak–52-es kiképző repülőgépeink helyett új, korszerű, Zlin típusú gyakorló-, felderítő repülőgépeket szereztünk be.
- A hazai védelmi ipar felélesztésének részeként 100 darab modern, moduláris autóbusz gyártása kezdődött meg. A járműveket a HM Currus Zrt. fejlesztette és az Ikarus Járműtechnika Kft.-vel együttműködésben gyártja. Közel kétszáz terepjáró gépkocsi, hatszáz személygépkocsi és számos speciális gépjármű beszerzése történt meg.

- A Zrínyi 2026 program keretében sugárhajtású kiképző repülőgépek beszerzésére is sor kerül. A hazai katonai pilótakiképzés kialakításával a Magyar Honvédség közel egy évtizede elvesztett képességet szerez vissza.

- 2021 januárjában Németh Szilárd és Bakondi György a szerb-magyar határon tekintett meg egy új, H145M típusú felderítő helikoptert. Az Airbus által gyártott korszerű helikopterből a honvédség 2018-ban rendelt 36 darabot, ezzel Magyarország rögtön ennek a típusnak is a legnagyobb beszerzőjévé vált. 
A honvédség helikopterállományának fejlesztésére eredetileg 30 orosz gépet akart vásárolni a kormány, de a Krím-félsziget annexióját követő nemzetközi szankciók miatt ez az üzlet nem valósulhatott meg. Ezután fordult a honvédség az Airbushoz, és rendelte meg a H145M könnyű-, illetve a H225M közepes helikoptereket.

- 2022 közepétől Gyulán az Airbus fog repülőgépalkatrész-gyártó vegyesvállalkozást üzemeltetni.

- A Rába, mely többségében (74,3 százalék) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában álló cég is igen komoly átszervezésen megy keresztül.

- Benkő Tibor honvédelmi miniszter 2021. februárjában átvette a török Nurol Makina harcjármű gyártó cég vezérigazgatójától az első tíz Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott járművet az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában. A közeljövőben a Magyar Honvédség összesen több mint 300 Gidránt fog rendszerbe állítani.
A járműveket a török Nurol Makina Ejder Yalcin és NMS 4x4 katonai járműveinek mintájára Magyarországon is gyártják majd, Kaposváron. Engin Aycol, a Nurol Makina vezérigazgatója elmondta, ezek a járművek az Ejder Yalcin platformjára készültek, az egyik legkorszerűbb és legmegbízhatóbb négykerék-meghajtású harcászati támogató járműnek számítanak.

Magyarországé lesz Közép-Európa leütőképesebb hadserege, és legmodernebb hadiipara. "technológiai szempontból is évtizedekkel megelőzzük a szomszédos országok hasonló üzemeit” - jelentette ki a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, Maróth Gáspár. A kormánybiztos kiemelte: „A 2016-ban elindított haderőfejlesztési program és a mögötte álló iparfejlesztésnek az volt az eredeti célja, hogy tíz éven belül meglegyen az első egymilliárd eurós árbevételű magyar cég az iparágban. Most úgy tűnik, hogy 2024-re ezt a célt messze túlszárnyaljuk.”

3+1. Nemzeti öntudat

„Nyelvében él a nemzet, beszéljünk magyarul!” - mondta Kazinczy Ferenc. Ha nyelvünket és kultúránkat feladjuk, akkor elvesztve identitásunkat beolvadunk a megszálló állam nemzetébe, ami a magyarság számára végzetes lenne. Az első 3 pont mit sem ér magyar öntudat nélkül.

"Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!" - fogadjuk meg Reményik Sándor intelmeit is, és a határon túl különösen fontos, hogy legyen magyar oktatás, és magyar nyelvű misézés, hogy megmaradjanak a magyar közösségek. 

Orbán Viktor legfontosabb nemzetpolitikai gondolatait az alábbiak szerint lehet összefoglalni: az igazság erő nélkül keveset ér; csak az a miénk, amit meg tudunk védeni; minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük; határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs; egyetlen magyar sincs egyedül.

Tartsatok ki, Testvérek! Veletek vagyunk, erősödünk, és jövünk, amikor már tudunk!

Budapest, 2021. március 09., Magyarok az Igazságért - MI