2021 - a nemzeti újrakezdés éve
Minden magyar számít - éljen bárhol a Kárpát-medencében, Európában, vagy bárhol a világon, éljen a megcsonkított hazában, vagy a békediktátumokban ránk erőltetett, soha el nem fogadható határokon kívül rekesztve, éljen az ország szívében, magyarok között, néhány évtizedes békességben, vagy a szórványban mindennapos küzdelemben.
Hazánk Alaptörvénye kimondja: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”. Senkit sem hagyhatunk magára, mert mi, magyarok felelősek vagyunk egymásért!
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) 2020. évi plenáris ülésén úgy döntött, hogy 2021. a nemzeti újrakezdés éve lesz. Ennek szellemiségében indítjuk útjára két kezdeményezésünket is, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Terveink között szerepel, hogy a 2021-ben felélesztjük az Országzászló Mozgalmat.
Az Országzászló Mozgalom 1925-ben indult el, életre hívója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól.
A mozgalom atyja Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő volt, az ő nevéhez fűződik az irredenta szobrok, azaz az elszakított országrészeket jelképező szoborcsoportok felállítása, valamint a Magyar Hiszekegyre meghirdetett pályázat, az irredenta jelmondatok elterjesztése.
A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Az ereklyés országzászlónak nevezett emlékmű talapzatában Urmánczy egybegyűjtette Csonka-Magyarország településeinek, valamint a megszállott területek városainak és történelmi helyeinek a földjét.
Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Így vált országos mozgalommá az országzászló-állítás, amelynek koordinálását a Magyar Szövetség Ereklyés Országzászló Nagybizottság látta el.
Az országzászlók „állandó kelléke" a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettős kereszt vagy Trianon kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.
A két világháború közötti Magyarországon minden „magára valamit adó" település felállította saját országzászlóját. Így aztán az eltelt alig másfél évtized alatt mintegy ezer helyen avattak országzászlót, így fejezve ki a trianoni döntés elleni tiltakozást és a nemzeti gyászt.
A második világháború után bekövetkezett szovjet térnyerésnek "köszönhetően" megpecsételődött az Országzászlók sorsa is. Legtöbbjüket 1949-ig lerombolták, a kisszámú megmaradtnak 1956 vetett véget. Az országzászlók visszaállításának folyamata 90-es évektől kezdve azonban újra felerősödött, 1990 után több száz országzászlót állítottak vissza úgy az anyaországban, mint Erdélyben.
Trianon sebei száz év után sem gyógyultak be, elszakítottságunk fájdalma cseppet sem enyhült, ezért szeretnénk, ha 2021-ben Kárpát-medence szerte ismét lobognának a magyar zászlók. Minden településen, ahol csak egy magyar is él, ünnepnapokon kerüljön felvonásra a félárbocra engedett országzászló.
Legyen ez is megmaradásunk, és összetartozásunk jelképe!
A 100 év magány korszaka véget ért. Mi, magyarok összetartozunk, bárhol is éljünk. A nemzetegyesítés elkezdődött. A magyarság 2020-ban egységes világnemzet, amely közös célokat követ.
Fogjunk össze, és állami, önkormányzati, vagy közösségi összefogással állítsunk fel minden magyar településen egy országzászlót!
Foglaljuk vissza magyar zászlókkal a Kárpát-medencét!
Egy nemzeti lobogó feladata, hogy egy népet, vagy országot szimbolizáljon. A középkorban egy zászló kitűzése az ellenség várára, vagy zászlajának megszerzése egyet jelentett a győzelemmel. A nemzetközi szabályok szerint egy nemzeti zászló alá nem lehet felvonni egy másikat. Ha több zászló lobog egy helyen, mindegyik rúdnak, azonos hosszúságúnak, a zászlók méretének pedig azonosnak kell lennie. Két állam esetén a vendéglátó ország zászlója kerüljön baloldalra.
Már a nomád magyaroknak is voltak zászlóik, minden törzsnek a sajátja. Az Árpádok vörös-fehér sávos vagy kettős kereszttel díszített zászlót használtak, az Anjouk a vörös-fehér sávok mellé a liliomot is felvették. A vegyesházi királyok szintén a saját családi színeiket egyesítették a vörös-fehér színekkel. A Habsburg dinasztia megszüntette a jelképek magyar jellegét. Magyarország nemzeti színei (piros-fehér-zöld) II. Mátyás király idején, 1618-ban szerepeltek először együtt egy pecsétzsinóron. A zöld szín alighanem a címerből került a piros és a fehér mellé. A zöld szín a 16. századtól rendszertelenül jelenik meg a zászlókon. Az első zászló, amelyen együtt szerepel a három szín, 1601-ből származik, ezt a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmondnak. A francia forradalom és a francia trikolór hatására a három szín új értelmezést kapott, a reformkorban pedig a függetlenség és a szabadságjelképe volt. A vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálta.
Az országzászló mozgalomhoz bármely település önkormányzata csatlakozhat, illetve helyi lokálpatrióták is kezdeményezhetik az országzászlók felállítását, azonban sajnos akad jó néhány olyan község és város, melynek vezetése nem fogékony a magyar nemzeti összetartozás megélésére.
Erre az eshetőségre is gondoltunk. Szeretnénk megmozgatni az olyan tettre kész magyar hazafiakat, akik szívesen kifejeznék egy-egy zászló kihelyezésével magyarságukat.
Felhívásunk célja, hogy a Kárpát-medencét járva forgalmasabb pontokon, népszerű kirándulóhelyeken, kilátókon, magaslatokon, hegytetőkön, magas fákon, dombok tetején, azaz jól látható helyeken megjelenjenek a nemzeti lobogók, ezzel is kifejezve, hogy mi magyarok megmaradtunk, összetartozunk, és a trianoni igazságtalanságot sosem fogjuk elfogadni.
Sajnos a jelenleg megszállás alatt álló területeinken - így a Felvidéken, a Kárpátalján, Erdélyben, a Délvidéken vagy az Őrvidéken - elképzelhető, hogy a zászló csak néhány napig, vagy hónapig marad a helyén, de ha elindul egyfajta kommunikáció köztünk, akkor gyorsan jelezve egymásnak, tudjuk pótolni a leszedett zászlókat. Ezeken a területeken javasoljuk nehezebben megközelíthető, ritkábban látogatott helyekre kihelyezni a nemzeti lobogókat, ezzel is bosszúságot okozva a területrablóknak.
Egy nemzeti zászló mérettől függően pár ezer forintba kerül, melyet összefogva barátok, ismerősök is meg tudnak vásárolni, és a Kárpáthonban járva, utazgatva, kirándulva, túrázva, vagy hegyet mászva ki tudnak helyezni.
Borítsuk piros-fehér-zöldbe a Kárpát-medencét!
2020.12.20., Magyarok az Igazságért - MI
Üdvözlöm a kezdeményezést, erőm és tehetségem szerint támogatom!
VálaszTörlésNagyon jó kezdeményezés, támogatandó.
VálaszTörlés